|
Arany János Irodalmi Önképzőkör Költészet délutánja a „kizökkent idő" jegyében Beszámoló az Arany János Kör munkájáról A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium legrégibb önképzőköre, az Arany János Irodalmi Önképzőkör a 2010/2011-es tanévben új koncepcióval folytatta az elmúlt évtizedek során kialakított önképzőköri hagyományok ápolását. Az irodalom iránt érdeklődő diákok összefogásán túl tagjai kulturális programok szervezését is vállalták, hogy megmutassák: az irodalom nem unalmas tantárgy vagy elvont tudomány, hanem mindennapjainkat átszövő élő valóság. Ezért nem csupán olvasóköri ülésekkel, hanem közös színház- és múzeumlátogatásokkal, irodalmi sétákkal, kerekasztal-beszélgetésekkel, Vers mindenkinek faliújság-rovattal és irodalmi rendezvényekkel vártuk az érdeklődőket. Az első félév kiemelt programjaként az önképzőkör tagjai 2010. szeptember 21-én szavalódélutánnal tisztelegtek a Fasor egykori diákja és az önképzőkör tagja, Faludy György előtt, születésének 100. évfordulója alkalmából. A második félév legfontosabb rendezvénye a nürnbergi diákcsere miatt egy héttel korábban megrendezett Költészet délutánja volt, ami meghívott vendégünk - a Shakespeare szonettjeiről előadást tartó Dr. Gellért Marcell -allúziójával élve több szempontból is a „kizökkent idő" jegyében telt. Az elmúlt években Költészet éjszakájaként ismertté vált fasori programot tavaly Költészet estjeként, idén pedig Költészet délutánjaként rendeztük meg a visszafelé haladó idő érzetét keltve a résztvevőkben. Talán az sem véletlen, hogy az előadó éppen Shakespeare ....... - az idő mibenlétéről elmélkedő - szonettjét választotta a műfajtörténeti áttekintést lezáró műelemzés tárgyául. A rendezvényt elindító rendkívüli irodalomórát Kuklay Antal Pilinszky-kutató, művészettörténész és katolikus plébános tartotta a végzős évfolyam számára. A Pilinszky költészetét bemutató előadás rendkívül szemléletesen mutatta be versnyelv és versritmus, költői kép és lírai önkifejezés kapcsolatát, az évszakok körforgását rendhagyó módon bemutató Visszafele című Pilinszky-vers értelmezése pedig (a kizökkent idő érzését megelőlegezve) kiválóan érzékeltette az általunk megélt idő és a tőlünk függetlenül hömpölygő időfolyam emberi szempontból radikális különbségét. Harmadik előadónk, Takaró Mihály, Petőfi Sándor szerelmi lírájáról beszélt, érdekfeszítően ötvözve a meglepő biográfiai tényeket és a versrészleteket. Az előadás Petőfi egyik meghatározó szerelmi élményének bemutatásával és a költő egy kevésbé ismert hazafias költeményének értelmezésével új szempontokkal gazdagította a „Szabadság, szerelem" kérdéskörében megszerzett Petőfi-ismereteinket. Az előadások között Fehér Jenő zongorajátékát, Lakatos Laura és Bögös Anna szavalatát, valamint iskolánk fiatal tehetségeinek alkotásait hallgathatták meg a résztvevők. Gadácsi Katalin, Kaveczki Zsófia és Sover Renáta versei már nem ismeretlenek a fasori diákok előtt, Homoki Réka, Cseplye Dániel, Branstetter Zsófia és ............. azonban most először lépett színpadra önálló alkotásaival. A rendezvényt számos társprogram kísérte, volt vers- és mesemondó verseny, valamint Jernei Anikó tehetséges diákjainak jóvoltából Költészet napi rajzkiállítás is. Az Arany János Kör hagyományait szem előtt tartva az idei tanévben jelentős szerepet kapott az irodalom és a társművészetek kapcsolatának ápolása, de nyitottunk a természettudományok felé is. A korábbi években már hagyománnyá vált színházlátogatás mellett idén az Evangélikus Gimnázium Alapítvány támogatásának köszönhetően több kiállításra is eljutottunk. A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításait (a Mikszáth Kálmán halálának és Faludy György születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett kiállításokat), és az ELTE Egyetemi Könyvtárának Dísztermében megrendezett Mikes Kelemen emlékkiállítást egyaránt érdeklődéssel fogadták az önképzőkör diákjai. A Szépművészeti Múzeum Klimt-tárlata lehetőséget adott arra, hogy a bécsi szecesszió kialakulását tanulmányozva irodalom és képzőművészet kapcsolatát vegyük górcső alá. Számos rendezvényünk fasori szakkörök közreműködésével valósult meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az egyes tudományterületek közti párbeszédet lehetővé téve megmutassuk a diákoknak, hogyan válhatnak „együtt-gondolkodásra" képes, a tudomány és művészet produktumait egyaránt értékelni tudó teljes emberré. Luca-napi kerekasztal-beszélgetésünk Költők és csillagok címmel a Mikola Sándor Csillagászati Önképzőkör és az Arany János Kör közös rendezvénye volt. Zombori Ottó csillagásszal, az önképzőkör vezetőjével Heltai Péter 13. E osztályos tanuló beszélgetett. Zombori Ottó természettudós csodálatos átéléssel beszélt Vajda János, Tóth Árpád és Kosztolányi Dezső csillagászati szempontból is érdekes verseiről (Az Üstökös; Lélektől lélekig, Kaszáscsillag; Hajnali részegség), de adventi meglepetésként a betlehemi csillag kérdése is szóba került. A képekkel és vetítéssel egybekötött kerekasztal-beszélgetés az ünnepvárás közepette valóban szellemi-lelki feltöltődés volt tanárok és diákok számára egyaránt. Második kerekasztal-beszélgetésünkre a tavaszi félévben került sor az irodalmi önképzőkör és a Sakk szakkör közös szervezésében. Halász Tamással - akiről sok diák tudja, hogy nemcsak matekozni és sakkozni, de olvasni is nagyon szeret - Sakk az irodalomban címmel beszélgettünk Stefan Zweig Sakknovella, Vladimir Nabokov A Luzsin-védelem és Kosztolányi Dezső Sakk-matt című művének „szakmai titkairól", valamint arról, mit adnak hozzá a művészeti ágak - az irodalom, a zene, a képzőművészet, a tánc és természetesen a sakk - az ember életéhez. Harmadik kiemelt rendezvényünk a filmművészet és az orosz kultúra világába kalauzolta el az irodalom iránt érdeklődő diákokat. Előadónk, Jantász Ildikó - aki iskolánkban a több éve működő Orosz szakkör vezetője és nyelvtanára - az orosz kultúra kiemelkedő korszakáról, a realizmusról, Tolsztoj életéről és egyik fő művéről, az Anna Karenina című regényről beszélt, közelebb hozva a diákokhoz ezt a napjainkban kissé háttérbe szorult nyelvet és irodalmat. Ezekre a rendezvényekre azokat az érdeklődőket is szeretettel vártuk, akik nem tagjai az Arany János Körnek. A zártkörű, műértelmező üléseken kívül nyitottak voltak azok az irodalmi séták is, melyek keretében Budapest irodalmi vonatkozású emlékhelyeit kerestük föl. Az első félévben a Benczúr utcai Ady-emlékszobában emlékeztünk a Nyugat korszakának emblematikus költőszemélyiségére, a tanév végén pedig a magyar irodalmi modernség másik meghatározó személyiségének, Kosztolányi Dezsőnek a sírját kerestük fel a Fiumei úti Sírkertben, ahová a Kosztolányi család leszármazottai is elkísértek minket. A költő öccsének unokája, Kosztolányi Árpád, és fia, Attila régi családi fényképekkel és személyes családi történetekkel hozták közelebb a költő alakját a diákokhoz, a koszorúzás után pedig Bögös Anna 11. A osztályos tanuló szavalta el Kosztolányi csodálatos költeményét, a Hajnali részegséget. A kellemes nyár délutáni hangulatban valóban úgy érezhettük, hogy „egy szárny suhant el felettünk"... A következő tanévben hasonló tematikával várjuk az érdeklődőket. Nyitó rendezvényünk szeptember végén egy Bolyai életét bemutató előadás lesz a Fasori Öregdiákokkal közös szervezésben, de terveink között szerepel zene és irodalom kapcsolatának feltérképezése is. A többi legyen meglepetés! Dr. Érfalvy Lívia az Arany János Kör vezetője |
||